2018. január 12. 14:10 - csaklit

Előre Dohába!

Alig hűlt még ki a repülőgép motorja, ami Afganisztánból hazahozott, illetve éppen hogy csak befejeztük az apátfalvi homokbánya feltárását 2013 novemberében, amikor jött egy felkérés, hogy nincs-e kedvem kimenni ásni Katarba? Most mindenki gondolja át, hogy mi jut eszébe hirtelen Katarról????? Na ugye, így voltam én is ezzel :D

A Perzsa-öböl kőolajban és földgázban gazdag monarchiáinak története, eseményei mivel a hírekben csak a folyamatos csillogásról, luxusról van szó - ami nem az én világom - nem nagyon álltak érdeklődésem homlokterében egészen addig. Pedig ha a térség elmúlt pár évének eseményeit nézzük, akkor Katar szerepe felértékelődik és jobban megérthető az is, hogy a tavalyi évben szomszédai miért vonták blokád alá az országot. Mindezen folyamatok megértésére érdemes elolvasni Szalai Máté összefoglalását (https://www.academia.edu/5500657/Egy_kis%C3%A1llam_%C3%B3ri%C3%A1sok_k%C3%B6z%C3%B6tt_a_f%C3%BCggetlen_Katar_t%C3%B6rt%C3%A9nete_k%C3%BClpolitik%C3%A1ja_%C3%A9s_korl%C3%A1tai). Aki pedig a mindennapokra kíváncsi, azoknak szívesen ajánlom Satyrant írásait (http://hellomagyarok.hu/cikkek/orszag/QA), aki a fényűzés mögötti élet mindennapjaiba enged bepillantást. 

Az egész úgy indult, hogy angol kollégám, Tom Eley, akivel Afganisztánban együtt dolgoztunk, 2013 októbere óta kint tartózkodott Katarban. Tom már Angliában és Afganisztánban is a régészeti korú fémek feldolgozásával, az ahhoz kapcsolódó emlékekkel foglalkozott, és így került kapcsolatba Dr. Thilo Rehrennel, aki az archaeometallurgiai kutatások elismert szaktekintélye. Az ő segítségével kezdték el feldolgozni a Mes Aynakban előkerült, rézművességgel kapcsolatos emlékanyagot. A kapcsolat Afganisztán elhagyása után is megmaradt, így került Tom ideiglenesen Katarba. Egy terepi munka váratlan indulása miatt őt is megkérdezték, hogy ismer-e valakiket, akiket 2 hónapra december-januárban ki lehetne hívni ásatásra. Így keresett meg engem is és még néhányunkat az afganisztáni "kapcsolatai" közül. Pár levélváltás, önéletrajz elküldése után végül engem hívtak meg a munkára. 

tom_and_the_balloons.JPG

Tom és a léggömbök a Qubib Mosque ásatási területén 2013 decemberében

Az "Origins of Doha Project" (honlapja itt érhető el: https://originsofdoha.wordpress.com/) célja eredetileg, hogy tisztázza Doha város alapításának idejét, körülményeit és fejlődését, növekedését. Ennek az egykori kisvárosnak az átfejlődését a mai modern nagyvárosba és az egykor itt élt emberek tapasztalataival utat mutatni a jövő generációinak. Mindehhez a régészeti kutatások mellett történeti forrásokat és szájhagyomány útján megmaradt emlékeket is igyekszik felkutatni és felhasználni. A projekt 2012 telén indult a Qatar Foundation finanszírozásával. Az azóta eltelt években a projekt céljai kibővültek. Doha mellett most már több tengerparti város (pl. Bidda', Fuwairit, stb.) történeti, régészeti és egyéb forrásainak összegyűjtése is a célja.

Ide érkeztem én meg december közepén 10 nappal karácsony előtt. Az ásatási szezon fő célkitűzése egy, a Doha központjában lévő Qubib Mosque területén végzett feltárás volt, amely alig pár száz méterre fekszik a Souq Waqif bazártól. A nagyméretű, kb. 3-4 hektáros területen, ami ekkor üresen állt, a városfejlesztési tervek szerint hamarosan építkezés indult, ami szükségessé tette a feltárásokat.  

 dsc_0012.JPG

 

dsc_0015.JPG

 A Souq Waqif bazár nyüzsgő életének képei 

A területen 6, különbőző nagyságú terület lett kijelölve kutatás céljából, összesen kb. 1.000 m2-en. Hangsúlyozom, nem a teljes 3-4 hektár lett feltárva. A cél az volt, hogy a lehető legtöbb információt be lehessen gyűjteni a rendelkezésre álló idő- és anyagi keretek között. A lehető legtöbb információ alatt az építkezési terület régészeti rétegsorának, települési időszakainak megismerését értem. 6 területből három helyszínen a Qatar Museum of Authority dolgozott, míg a másik három terület feltárása a UCL Qatar hatáskörébe tartozott. A háromból az egyik kijelölt terület teljesen modern feltöltésű volt, míg a másik két szelvény régészeti kutatásra alkalmasnak látszott, de a rendelkezésre álló idő miatt a társaság csak "D"-vel jelölt terület feltárását végezhette el.

img202.jpg

Az építési terület a feltárásra kijelölt szelvényekkel


img261.jpg

 A terület látképe

Munkatársaim a projektet vezető Dr. Robert Carteren és Dr. Richard Fletcheren kívül, 2 ausztrál, 3 angol és 1 norvég régész volt. Ezenkívül a csapatot alkotta 2 katari régészhallgató, illetve 5 pakisztáni munkás is. A régészek a dokumentálási és irányítási feladataikon túl személyesen is részt vettek a bontási munkák fizikai részében is. 

 

christmas_eve_lunch.JPG

A feltáró csapat egy része a Karácsony este alkalmából tartott vacsorán - egy arab étteremben :D

 1545074_562463723847541_569883151_n.jpg

és a többiekkel kiegészülve

A régészeti feltárás alapja itt is az Afganisztánban már megismert single context recording system volt, amely az 1970-es években került kidolgozásra. Elméleti alapjainak jó összefoglalása a Museum of London Archaeology 1994-es régészeti kézkönyve (https://achill-fieldschool.com/wp-content/uploads/2016/01/molasmanual942.pdf). Az általunk megásott területen egy, Doha korai megtelepedési időszakára keltezhető településrészlet került feltárásra. A mintegy 30x10 m2-es területen egy K-Ny-i irányú utcarészlet és három épület utcafrontra eső falai, illetve egy-két esetben a házhoz tartozó udvar és belső helyiségek is feltárásra kerültek. Szakmai szemmel nézve jelentősnek tekinthető a jó állapotban megmaradt épületek bontása, hiszen a kőfalakon kívül a házak belsejében a 2-3-szor megújított padló is bontásra kerültek. Összesen 8 építési fázis lett elkülönítve a feltárás során, amelyek i. u. 1800 és 2000 közé keltezhetőek. A feltárásról írott jelentés teljes terjedelmében itt olvasható: https://originsofdoha.files.wordpress.com/2015/11/archive-report-origins-of-doha-project-season-2-_joint-qm-ucl-qatar-old-doha-rescue-excavations-.pdf.

Eredetileg a feltárások határideje 2014. január közepe lett volna, de az előkerült leletek fontosságára való tekintettel egy hónap hosszabbítást kaptunk és a terepi munka 2014. február közepén fejeződött be. Azon kívül, hogy a két hónap jó terepnek bizonyult az angolszász feltárási módszerekkel való további ismerkedésnek - ha nem lett volna az afganisztáni 1,5 év pont elég :D - két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy kisebb szemléletváltáson kellett átesni a régészeti módszertan/kutatás tekintetében. Magyarországon 1711, a Rákóczi-féle szabadságharc bukásának éve a hivatalos határvonal régészet és néprajz között. Szakcikkekből, tanulmányokból, külföldi utakból persze tudtam, hogy máshol nincs ennyire éles határvonal a két tudományág között és sok helyen előreszeretettel használják a régészetet akár 20. századi események régészeti módszerekkel történő vizsgálatára. Sőt egyik egyre népszerűbb ága az ún. forensic archaeology, amely (sarkosan fogalmazva persze) bűntények felderítésében nyújt segítséget. Itt kellett azonban először az otthon néprajz időszakába sorolandó korszakban régészeti feltárásban részt vennem. Először meglehetősen furcsa volt, 19-20. századi tárgyak, érmék, leletek katalogizálása, leírása, a korszak épületeinek feltárása (főleg őskorosként), de őszintén átgondolva, ha a csak a régészet szakmai, tudományos céljait, módszereit nézem, arra szűkítem le a gondolkodást, akkor bármely történeti időszak települései alkalmasak a régészeti feltárásra. És itt kiemelném, hogy a települések. Nem hiszem, hogy sokan vállalkoznánk mondjuk egy 19-20. századi temető feltárására önként. Szerintem azért is izgalmas a téma, mert egyrészt a régészet oldaláról nézve elég kevesen foglalkoznak már a kora újkor kutatásával is, másrészt pedig néprajzi szempontból is izgalmas lenne/lehetne egy 18-19. századi település, lakóház régészeti módszertan szerinti kutatása. Régóta látható, hogy nincsenek éles határvonalak az egymással kapcsolatban álló tudományterületek között. Hol húzzuk meg a határt? És ha meghúzzuk, akkor miért ott? Miért nem vezetünk be új módszereket? Megannyi kérdés, amiket már felvetni is elég volt :D

A másik, amit szintén kiemelnék, hogy Katarban, de azóta tudom, hogy más gazdag, Öböl-menti országban is, történelmet kell csinálni. A "kell csinálnit" nem rossz értelemben mondom, hanem európai szemmel nézve ezeknek az országoknak nincs vagy csak alig észrevehető régészeti, történeti tudata. Az iszlám előtti időszakból alig-alig, de utána is csak elvétve vannak látható emlékeik. Ez az őslakosság korábbi vándorló életmódjától kezdve sok  mindennel magyarázható, de biztos, hogy a monarchiák rögzülése után, bizonyos szinteken, bizonyos szintig jelentkezik egy igény az adott terület megismerésére. Ugyanez az igény hívta életre a fentebbi projektet is, még mielőtt a földgázból gyarapodó Katarban minden eltűnik a múlt emlékeiből. És ennek a múltnak ugyanúgy a része az 1960-as években emelt ház vagy egy 2000 évvel korábbi épület maradványai. 

Márpedig iszonyatosan gyorsan tűnik el minden a régi Katarból. Kint létem időszaka alatt egy gyorsan terebélyesedő, folyamatosan épülő nagyvárost láttam, ahol gomba módra nőnek ki a földből a legújabb felhőkarcolók, sportlétesítmények, házak, bevásárlóközpontok, stb. Nekem a kezdeti "minden ismeretlen-menjünk ismerjük meg" lelkesedés után ez tette teljesen idegenné a várost. Mert bár lehet a modern építészet szempontjából nézve a város múzeuma egy csoda, de tartalmilag vajmi keveset tud adni. Vagy ott van a kulturális központ szerepét betöltő Katara városrész (http://www.katara.net/en/About-Katara), amely csak nevében kapcsolódik az országhoz.

dsc_0038.JPG

 Az Iszlám Művészetek Múzeumának épülete Dohában

 dsc_0004.JPG

 Shakespeare utca Katarban

dsc_0014.JPG

Idealizált tengerparti kép, fürdőzők nélkül

Két hónap alatt nem lehet megismerni egy várost, egy ekkorát biztosan nem, de benyomásokat lehet szerezni róla. Egy életet nem lehet itt leélni, én biztos nem tudnék, de a munka az munka. És szerintem sokan így vannak ezzel...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://regeszafganisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr6413551617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása