2013. május 16. 12:06 - csaklit

Régészet a háború árnyékában 2.

Valamikor tavaly ősszel írtam egy rövid bejegyzést a minket körülvevő háborús helyzetről, biztonsági kérdésekről, amely talán egyértelművé tette, hogy bár nem írok a harci cselekményekről, de azok nap, mint nap körülvesznek minket. Talán ezzel sikerült egyértelművé tenni, hogy nem olyan felhőtlen boldogság az itteni munka, mint azt egyesek otthon előszeretettel gondolják.

Azért térek vissza a kérdésre, mert tegnap este lezajlott a tábor közvetlen közelében az eddigi legkomolyabb tűzharc, azóta mióta én több mint egy éve kint vagyok. Nagyjából este 22.50-kor, alig hogy befejeztem a családdal való beszélgetést a Skype-on, csapódott be az első rakéta a tábortól keletre lévő lévő rendőrposzt közvetlen közelébe. Ezt még 6 rakéta, valamint a nyomában kibontakozó, gépfegyverek és Kalasnyikovok okozta tűzharc követte.  A táborban élő civilek meglepő módon jól reagáltak a helyzetre. Pánik nem tört ki, mindenki a korábban elfogadott biztonsági előírásokat betartva lekapcsolta a villanyt, magához vette az előkészített úticsomagot és irány a kijelölt óvóhely. Jól működött a kiépített kommunikációs kapcsolat a tábor és az éppen Kabulban tartózkodó biztonsági főnökünk, valamint közte és a terület katonai parancsnoka között is. A tűzharc körülbelül 30-40 percen keresztül tartott egyre csökkenő intenzitással, majd este fél12 körül véget is ért. Röviddel a vége után személyesen jelent meg a terület katonai parancsnoka, egyrészt ellenőrizni a helyzetet másrészt megnyugtatni a kedélyeket. Az előkészített evakuációs tervek szerint ha komoly támadás érne minket, akkor első körben a központi rendőrörs lenne a kimenekítés központja, ha pedig az is támadás alatt lenne, akkor Kabul. Szerencsére erre ma nem került sor, hiszen mint kiderült nem a mi táborunk volt az elsődleges célpont.

Az utóbbi időben a szokottnál jobban felerősödött a területen a lázadók tevékenysége. Ez nem magyarázható azzal, hogy itt a tavasz és ez a szokásos tavaszi tálib offenzíva ideje, amely általában a Ramadan kezdetéig eltart, amely idén július 11-re esik. A változást az előbb már említett új katonai parancsnok jelenti. Valamikor két-három héttel ezelőtt a terület korábbi vezetőjét lecserélték és helyette az ezredes került ide, akiről első ránézésre is süt a katonai szolgálat és a harcedzettség. Első tevékenysége az volt, hogy megváltoztatta a terület eddigi védelmi szempontjait. A korábbi parancsnok a bányát körülvevő 3-szoros védőgyűrű vonalas védelmét tartotta szem előtt, ezt igyekezett fenntartani. Azt tudni kell, hogy ennek a gyűrűnek a déli vonalától kb. 5 km-re a lázadók ellenőrizte terület kezdődik. A kettő között pedig afféle "senki földje" húzódik. A korábbi parancsnok és a tálibok között egy status quo alakult ki. Persze ennek időnként voltak próbatételei, de komolyan egyik oldal sem veszélyeztette a másik területét.

Minden gyökeresen megváltozott azonban az ezredes érkezésével. Első intézkedései egyike az volt, hogy feladta a korábbi vonalas védelmet és elkezdett új katonai ellenőrző pontokat építeni a korábbi "senki földjén". Ezt a lázadók támadásnak vették, és a múlt vasárnap rajta is ütöttek az egyik újonnan épült ellenőrzőponton. Kint voltunk terepen, amikor nagyjából 12 óra körül déli irányból heves gépfegyver tűz hallatszott. Ekkor támadták meg a posztoló katonákat, melyek közül kettő meghalt, míg a támadó 8 tálibot megölték. Ez a támadás azonban nem tántorította el az ezredest céljaitól és kijelentette, hogy márpedig ő folytatni fogja az új ellenőrzőpontok kiépítését és ezzel a biztonsági zóna növelését. Ez a támadások egyik kiváltó oka. A másik a parancsnok személye maga. Ma megtudtuk, hogy az ezredes szálka a tálib lázadók szemében. Még a szovjet megszállás alatt kezdte katonai pályafutását, akkor már amerikai kiképzést kapott. A szovjet uralom után az itteni terület, Logar provincia rendőrparancsnoka volt és kemény kézzel tartott rendet a tartományában. A tálib uralom alatt az Északi Szövetséghez csatlakozott és harcolt a tálibok ellen, majd részt vett a 2001. decemberi, a Tora Bora barlangrendszerben indított hadműveletben is. Valószínűleg idekerülése után röviddel elterjedt visszatérte és tevékenysége valamit személye miatt elsődleges célpont lett a lázadók szemében.

Persze, hogy mi a tényleges kiváltó oka a megszaporodó támadásoknak, azt lehet nem tudjuk meg sosem. És hogy mi várható a továbbiakban? Ahogy egyik tádzsik kollégám mondta a támadás után: "Az ember élete Isten és a minket őrző katonák kezében van."

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://regeszafganisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr925302694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bumpi 2013.05.16. 19:44:34

Hát Tibi, vigyázz magadra :( !!!!!!!!!!

Mary Vass 2013.06.18. 10:53:44

Sok szerencsét,jó egészséget kivánok!
süti beállítások módosítása