2013. március 20. 19:41 - csaklit

Nowruz 1392 - újév Afganisztánban

Afganisztán hivatalos naptára 1922 óta az Iránban is használatos modern perzsa naptár. Sokban hasonlít a Gergely-naptárra. Az év 365 napja 12 hónapra van osztva. Az első 6 hónap 31, a következő 5 hónap 30 napos. Az utolsó hónap 29, míg szökőévben 30 napos. Az újév kezdete itt azonban egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel, március 21-vel. A naptár kezdete Mohammed próféta mekkai távozásához, a hidzsrához kapcsolódik, amely a Gergely-naptár szerint 622-ben történt. Bár hivatalosan csak ebben a két országban használatos ez az időszámítás, de az újév kezdetét - a Nowruzt - majd minden muszlim országban megünneplik, de különösen a közép-ázsiai országokban (Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán stb.) erősek az ünnep hagyományai. Annak ellenére, hogy csak iszlám országokban ünneplik, nem vallási ünnep, hanem a természet ciklikus újjáéledésének ünnepe. Érdekesség, hogy Albániában is megünneplik, ahol Sultan Nevruz-nak hívják. Afganisztánban hivatalosan 2013. március 20-án délután 15.30-kor vette kezdetét a Nowruz. Ekkor kezdődött az 1392. év.

Nyolc tádzsik régész is dolgozik a csapatunkban. Még a hét elején megkértük őket, hogy ha nem fáradtságos nekik, akkor ezen a napon gyújtsunk közösen tüzet és meséljék el a hagyományaikat. A biztonsági főnökünk a biztonsági kockázatra való tekintettel megtiltotta, hogy bárhova is kimozduljunk ez alatt a pár nap alatt így örömmel belementek. Azt tudni kell, hogy bár itt Afganisztánban is ez a hivatalos időszámítás, az ahhoz kapcsolódó iszlám előtti időkből származó hagyományokat nem nézik jó szemmel. Így van ez persze a legtöbb muzulmán országban, de például Afganisztánban az utóbbi időkben a közösségek vallási vezetői, a mollák, minden fórumon igyekeztek felhívni a figyelmet ezeknek a hagyományoknak a mellőzésére. Ez a tiltás elsősorban Afganisztán pastu lakosságában, illetve az ottani közösségekben erős. A tiltás oka pedig, hogy ezeknek a hagyományoknak a legnagyobb része az iszlám előtti zoroasztriánus valláshoz köthető. A tálibok uralma alatt pedig mindenfajta ünneplése, mint pogány hagyomány teljesen tiltva is volt.

Úgyhogy az esti vacsora után a tábor egy viszonylag távol eső részén tábortüzet raktak a tádzsik kollégák, jobb vállunkra virágport szórtak, kezünkbe vodkával teli poharat raktak és így köszöntöttük közösen az új évet. Az ünnep eredetét sokan magához Zoroaszterhez kötik, de többet nem lehet tudni róla. Hivatalosan az Akhaimenidák uralma alatt lett az újév kezdete az, mikor a Nap kilép a Halakból és belép a Kos jegyébe. A legtöbb rítus és ceremónia az ünnepségsorozat legfontosabb napjához, a tavaszi napéjegyenlőség előtti utolsó szerdához kapcsolódik. Az egyik legfontosabb szerepe a tűznek van. A tűzbe különböző gyógyító és illatos növényeket szórnak, amelyek a betegségeket űzik el. Jellegzetes hagyomány a tűzugrás. Hétszer kell átugrani a tüzet az újév kezdetén, akkor lesz szerencséje az illetőnek. Egyes helyeken a lányuk a hosszú csadorral beterítik a férfit és közösen ugorják át a tüzet. Aztán ha valaki, addig amíg a tűz el nem alszik lábával megérinti a tüzet még kétszer ugorhat. Ő a szerencsés repetázó. Az ünnep hagyományosan hosszú, 13 napos. A modern korban ebből hivatalosan csak két nap maradt meg. Az ünnepekre a ház kitakarításával, új ruhával, ételekkel készülnek. A gyerekeknek pénzzel, ajándékokkal kedveskednek. A hetes szám újra visszatér abban is, hogy ilyenkor a terített asztalra - ahol helyet adnak Firdauszi verseinek, a Koránnak, egy tükörnek és az aranyhalnak - hét 's'-vel kezdődő tárgyat, élelmet is odakészítenek. Mindegyiknek megvan a maga funkciója. A 'sabzeh' - frissen kinőtt termés, búzacsíra, szimbolizálja a újjászületést, a 'samanu' - édes búza erőt és termékenységet ad, 'sir' - fokhagyma egészséget ad, 'serkeh' - ecet a tisztaságot jelképezi. Igyekeznek ilyenkor a rossz, elhasznált, törött dolgoktól megszabadulni. A tádzsikok elmondása szerint a lelőhelyen, az ásatáson feltárt Szasszanida-kori tűztemplomokban talált törött lámpák is ennek az ünnepnek a maradványai.

Az üveg vodka elfogyasztása és a tűz elalvása után mindenki nyugovóra tért. Azt persze nem lehet nem észrevenni, hogy az ünnep bizonyos elemei, amelyek az újjászületést szimbolizálják, annak gyökerei nem Zoroaszterig, hanem a földművelés kialakulásáig, a neolitikumig visznek vissza. De ez egy másik történet....

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://regeszafganisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr935156870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.